Most vettem észre a facebookon, hogy lehet jegyzetet készíteni, ráadásul ha azt közzé is teszed, azonnal látják az ismerőseid.... király. Mint egy blog. Vagy egy napló. (Mondjuk a naplót nem igazán szokták közszemlére tenni...de a blogot? Azt igen!) Akár az is lehetne. Arra nem jöttem rá, hogy mire jó. A blogírásban tudom mi a jó. Az, hogy névtelen tudok maradni. Itt vagyok, de láthatatlanul. Ámbár, akik olvassák, előbb -utóbb megismernek, és talán meg is kedvelnek. Nem ez a lényeg. Hanem az, hogy itt bátran élhetem a valódi életem. Itt nem kell titkolóznom, hogy ki és -mi- is vagyok valójában. Mert:
"Én csak egy ág vagyok ezen a fán
Én csak egy fogaskerék a gépben
Én csak egy csepp nem az óceán
De Veled együtt mindent kibír
Én csak egy levél vagyok a fán
És csak egy darab a nagy egészben és csak
Neked mondom el: Veled együtt lehetnénk Hurrikán! "
Szabadon közölhetem a gondolataimat anélkül, hogy bárki megsértődne, akiről esetleg írok, vagy nem írok. Szabadjára engedhetem a fantáziámat, leírhatok dolgokat, amelyek érdekelnek, és esetleg más véleménnyel vagyok róluk, mint a többi ember. Én is olvasok blogokat. Mindannyian szimpatikus emberek számomra. Így, ismeretlenül is. És ez jó.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése