2011. december 26., hétfő

2011. december 16., péntek

2011. december 9., péntek

eltelt egy hónap jajjj

Ha egyedül akarsz lenni, és csak várod az idő múlását....csak úgy hogy teljen....AKKOR
ne nézd az épp zajló úszó EB-t, mert az nem fog segíteni...ott van az a nagyon nagy ARANY óra, ami mutatja, hogy mennyi telt el szánalmas életedből...MIKOR már azt hinnéd, legalább félórája ott vagy, és szurkolsz és nézed azokat a széles vállú versenyzőket, ránézel az órára (mert kénytelen vagy ránézni, mert mindenki ott megy el) még csak alig két perc telt el.....na akkor kéne HARAKIRIT elkövetni.
jut eszembe, nem biztos, hogy kapni fogtok tőlem hitelt. már ha kértek.

mai zene: carbonfools-hideaway

2011. november 9., szerda

sorozat-függés

Mostanában meglehetősen sok dolgom van:

A szökés, A mentalista, Castle, Terra Nova, Two and half men
A Kedves meg a Death Valley-t nézi...
és még megkérdezi, hogy írtam-e mostanában?
Írtam.

2011. szeptember 20., kedd

legmélyebb pont, de lehet van még lejjebb, who knows?

alig hittem...

Kimondani mindent, mit a lelkem cipel
Kiborítom, mint a kukát tele szeméttel
Te meg guberálsz a szavak közt, keresed mi hasznos
Jól jöhet még később, sosem lehet tudni sajnos
Hogy a porcelán mennyire lesz rideg a hidegben
Ha összetörik egy álom, milyen szilánk megy a szívembe...

2011. szeptember 19., hétfő

mai Márai: Arról, hogy minden nap tovább kell menned

S mert vándor vagy, minden nap tovább kell menned az úton, mely egyetlen célod,
tehát lelked és a lelkedben elrejtett isteni tartalom megismerése felé vezet. Nem
könnyű ez. Gondold csak meg, milyen sokfajta csábítás hívogat útközben, hogy megpihenj,
félbeszakítsd utadat, mással törődjél! Szép nő áll az út mentén és bájos mosollyal
int feléd. Tested és érzékeid felelnek e hívásra, szeretnél elvegyülni e szép
testtel és átadni magad a kéj édes bódulatának. De tudnod kell, hogy a hiú és kéjes
pillanatokat a teljes kietlenség és tanácstalanság követi. Mert lelked mást akar, s mikor
tested megéteted egy másik test fülledt fűszerével, a lélek éhes és szomjas marad.
Pénz, érdemrendek, címek, rangok akadnak utadba: de mit kezdesz mindezzel, ha a
figyelem, fáradtság, idő, mely a világi elismerés ára, elvonja lelked legjobb erőit az
isteni megismerésétől? Cimborák kurjongatnak az út mentén, s hívnak magukkal,
kaján vállalkozásra biztatnak: mit nyerhetsz minden üzleten és szórakozáson, ha a
játékasztal vagy a kocsmaasztal mellett vesztegelsz, s közben lelked kínzó sürgetéssel
kérdi: „Miért lopod itt az időt? Mindez gyermekes és aljas. Tovább kell menned,

hiszen dolgod van.” Körülbelül így szól hozzád az élet, minden nap, minden pillanatban
– megpihenni hív, kéjelegni, szórakozni, kielégülni a hiúságban és hatalomban.
De mikor nem ez a dolgod! Vándor vagy és minden nap tovább kell menned. Nem
tudhatod, meddig élsz, s egyáltalán lesz-e időd, eljutni utad végcéljához, lelked és az
isteni megismeréséhez? Ezért menj minden nap tovább, sebes lábakkal és szegényen
is. Mert vándor vagy.

2011. szeptember 18., vasárnap

ohh...I just want to be free, I just want to be me...!!!

HAIR

Egy kicsit szomorkás a hangulatom máma..... szóval most ezt hallgatom, teljes hangerővel, fülhallgatóval, mert ebben a rohadt, kib***** koliban este 10 után tilos hangoskodni.
A múltkor, fél órán belül kétszer szóltak rám.

I JUST WANNA BE MYSELF,
AND I WANT YOU TO LOVE ME FOR WHO I AM



öcsém... :(

2011. szeptember 17., szombat

Szeged

Ma sétáltunk a belvárosban, és olyan helyekre jutottunk el, ahová azelőtt még sosem. Íme néhány kép:

 A "Kárász-ház" bejáratánál

 A SZAB székház belső kis udvarán Einstein biciklizik

 A "Kis Dávid-ház" belső udvara...

A Kedvesnek :)

Újszeged

Tisza part Újszegeden, mondhatni a kedvenc fámmal. Annyira jó, hogy benyúlik a folyó fölé :)

2011. szeptember 9., péntek

i am hero

Megmentettem a Kedvest egy éjszakai rémálomtól, habár még nem is tudja...
Jutalmam nem marad el?

2011. szeptember 3., szombat

2011. augusztus 31., szerda

gaga


I'm beautiful in my way
'Cause God makes no mistakes
I'm on the right track, baby
I was born this way...

2011. augusztus 16., kedd

vér

Ma - annyi év után- ismét vérzik az orrom. Hurrá. A probléma: nem akarja abbahagyni.
Még a végén elvérzek. Jajj.
Édeskés íze van...

2011. augusztus 15., hétfő

tetkó

Ma-életemben először- tetoválást csináltattam. Olyan érzés volt, mintha epilátorral mentek volna keresztül ott, ahol nem kéne. Nem, nem ott. A tarkómnál.
Amúgy jó érzés, hogy van. Ha lesz képem róla, megmutatom.

2011. augusztus 9., kedd

Görögország

Ma jöttünk haza a nyaralásból. Minden volt, ami kellett. Tengerpart, az Olimpusz, napsütés, egy kis eső, sok kirándulás (Litochoro, Dion, Katerini, Tempe -völgy, Thesszaloniki, Meteora, és még annyi minden más hely), sátrazás, szabad levegő, hangyák, szúnyogok, gabócák, görögök, szerbek, szlovákok, "Viva Hungaroring!" , az egész kemping úgy nézett ki mint egy menekülttábor:) ja és a medvetalpas wc és a hideg víz vitte a pálmát. A Skala (2866m) megmászása után igen nehéz bármit is csinálni a lábaddal- pláne még guggolni:)
A szomszédaink kész félőrültek voltak, már a normális emberi viselkedés határát súrolták. Ja és volt, amikor át is lépték. Tudtam, hogy csak mi vagyunk a normálisak.
A legjobb: tudtunk barnulni is, a Kedves meg örül, hogy feljutottunk a Skala csúcsára.

2011. július 28., csütörtök

jujj, de jó!!

4 év után osztálytalálkozónk lesz.
A kérdés: menjek-e vagy sem?
pro: - rég láttam a többieket (van akit érettségi óta nem is)
- érdekel, hogy mi van velük (és fordítva?)
- rég voltam Debiben
- inni is kéne már....szomjas a májam
kontra: - nem érdekel, hogy kivel mi történt
- senki nem kíváncsi rám
- Debi tök messze van
- ...
Na, az állás 4:3 oda.
Shit.

2011. július 24., vasárnap

?

Ma reggel 9:52 perc. A vonat megállt. Az állomás előtt pár méterrel álltunk meg. Pár perc csönd, aztán mentőautó és rendőrautó érkezett. Kinéztem az ablakon, és egy csomó embert láttam a vonat mögött állni.
Aztán jött a hír, elgázoltunk valakit. Megdöbbentő. Aztán még egy mentő jött. Kiderült, egy lány akart véget vetni az életének. Előre eltervezte. A kerékpárját letámasztotta, majd befeküdt a sínek közé. A vonat elütötte, de nem járt "sikerrel", életben maradt. Súlyos sérüléseket szenvedett, a mentők egy órán keresztül küzdöttek az életéért. Jött a következő vonat, arra felszálltunk. Nem tudom, mi lett a lánnyal, él-e még, vagy elhunyt, és akkor mégis úgy történt, ahogy ő akarta, a mai napon vége lett az életének. A másik vonatból felhőket láttam. Egy keresztet, egy óriás fehér bálnát, egy úszó kacsát, és egy ülő bárányt.
Meghalt, de mégis feltámadt.

2011. július 21., csütörtök

Anya

Négy éve már, hogy itt hagytál engem,
kicsi lányodat, kit néha Editnek hívtál,
de nem fájt, mert tudom hogy legbelül engem szólítottál...

Lepkegyűjtő (1:44-től)

Emlék után kapkodok.

2011. július 17., vasárnap

L

A tegnapi nappal befejeztem a Bonest, aztaaaa tök jó ez a sorozat!! és a mai nappal elkezdtem az L word-öt. a második évaddal kezdtem, már a negyedik részt is megnéztem. Jó sorozat, csak nem igazán értem, miért akar mindenki Shane lenni... vagyis a Kedves próbálta elmagyarázni, de én akkor sem akarok (és nem is vagyok) olyan lenni, mint Shane. 
Suzy kérdésére válaszolva, igen, a vers a Mentalistából való. :) Az is jó sorozat! :D

Elütöm az időm ilyenekkel, mikor mást is lehetne csinálni. De mit?

2011. július 15., péntek

TIGER, tiger, burning bright 
In the forests of the night, 
What immortal hand or eye 
Could frame thy fearful symmetry?

(William Blake)

2011. július 11., hétfő

itt a nyár

Az egyetlen jó dolog a nyárban, hogyha a nutellát kiveszed a hűtőből, 5 perc múlva már kenhető is lesz.

2011. június 19., vasárnap

csak

na, már megint jó régen írtam...
elkezdtem nézni a Bonest, közben folyamatosan követem a melegfelvonulással kapcsolatos híreket, képeket. Ami nem annyira egyszerű, hiszen az egész net nekem egy türelemjáték. Ennél  lassabb kapcsolat csak valami eldugott barlangban lehet, az esőerdő mélyén. Ott szeretnék lenni.
Mert itt néha jó, néha nem. Gyakran hőség, meleg, nem lehet megmaradni. (Igen, az esőerdőben sem! De legalább ott nem kell bájcsevegni senkivel, semmiről. Csak én és a lassú net. )
és még mindig jobb reménykedni, hogy talán mégsem, mint tudni biztosan, hogy mégis. ja és önző lettem. meg aggódós.
 utazó szeretnék lenni.
Tudom, nem vagyok értelmes.

2011. június 13., hétfő

2011. június 10., péntek

filmkritika röviden

A tetovált lány című filmet csak akkor ajánlom, ha hányni szeretnétek.

videó megint

És természetesen ennek örömére megnézem az első videót. Nem egyszer.

videó 2

Jelentem, a videót megszereztem. és meg is nézhetem, KÉTSZER! (minimum) Most nagyon zseninek érzem ám magam!
Csak be kellett vetni egy két trükköt,(....de még milyeneket....) és minden simán ment.
Juhúúúú :)

2011. június 9., csütörtök

már megint nyafogok

Annyira, de annyira rossz. Itt van, tudom, belül, de mégis távol van.
De nekem tudnom kell, hogy meddig tart ez a nélkülözés!

2011. június 8., szerda

videó

Egész álló nap tudnám nézni. és meg sem unnám. De nem ám! Hisz a Kedves van rajta. Ha meg elég ügyes és aranyos leszek, akkor megnézhetek egy másikat is. Na, nem erotikus! Ez tánc. A Kedvesé. Úgy, ahogy még sosem láttam. és eszméletlenül tetszik, ahogy csinálja. Ahogy áll rajta a ruha, a magassarkú. Igen, most szenvedek. Mert nem én táncolok vele. Pedig olyan szívesen megtáncoltattam volna... Úgy, ahogyan ott. De jobb szereti máshogy. Amikor egymásba bújunk, a csípőnk összeér, és puszit adok. A nyakára. Az arcára. Az ajkaira. Amikor a saját világunkban vagyunk, és kizárunk mindent és mindenki mást. Ezt akarom. Örökké.

csalóka

Annyira  meleg van, hogy szinte fázom.

2011. június 6., hétfő

új blog

A blogvadászat elindult.

reggeli öröm

Annyira jó, hogy a világ nem botránkozik meg a barátnő kifejezésen.  Mert azt hiszik, hogy az csak az egyik, pedig Egyetlen Egy van, Ő.

most

You know I got this feeling that I just can't hide...
<3

2011. június 4., szombat

Ákos

Ákos estet tartok, maximális hangerővel. Csatlakozni lehet. Megtaláltok itt. és most.

A virághabos fák alatt, ölelkezik két pillanat...

Neked, ide, mára

Az vagy nekem, mi testnek a kenyér
S tavaszi zápor fűszere a földnek;
Lelkem miattad örök harcban él,
Mint fösvény, kit pénze gondja öl meg;
Csupa fény és boldogság büszke elmém,
Majd fél: az idő ellop, eltemet;
Csak az enyém légy, néha azt szeretném,
Majd hogy a világ lássa kincsemet;
Arcod varázsa csordultig betölt
S egy pillantásodért is sorvadok;
Nincs más, nem akarok más gyönyört,
Csak amit tőled kaptam s még kapok.
Koldus-szegény királyi gazdagon,
Részeg vagyok és mindig szomjazom. 

                                                                  (William Shakespeare: LXXV. szonett)

2011. június 3., péntek

ez van

Húha, de régen írtam...bocsi.
Sok volt az egyéb teendő. (itt gondolok a tanulásra, az alvásra és a semmittevésre)
Annyira, de annyira meleg van itt, hogy sült csirke leszek mindjárt. Az előbb meg a hibafaktor helyett hullafaktort olvastam. Ez már a hőguta jele. A kakas GPS koordináit rögzítettük, amint alkalom lesz rá, (ami azt jelenti, hogy nem villámlik, nem dörög, és nem szakad úgy az eső, mintha dézsából öntenék, valamint éjfél lesz) felkutatjuk, és birtokba vesszük. Ki főzi meg nekünk? Adunk belőle.... :)

2011. május 30., hétfő

nincs cím

Na, most nem is tudom igazán,hogy mit írhatnék ide...eltelt a nap. Ismét szomszédgyerek(ek) ordítással, focival, ebédeléssel a teraszon. Valahol meg muzsikaszó hallatszott...talán csupán a gyereknap kedvéért? Vagy ezért, vagy azért hogy minket, vizsgára készülőket zavarjon. Vá. Sikerült! El is mentem egy csöndesebb helyre, ahol belemélyedhettem a sok fekete-fehér lapba, de kiszínezem már, legyen látható eredménye annak a nem kevés időnek, amit arra szántam, hogy elolvasom a betűket. Merthogy a fejembe nem sok mindent sikerült belerakni.
Na, hát ez van. Jóccakát!

2011. május 27., péntek

változás

Megváltoztattam a nevem, meguntam, és nem is volt olyan jó, hiszen hirtelen felindulásból választottam csak.
Ez jobb. P. adta nekem. Kedden megnéztem az Euróvíziót. Tök jó volt, Kati a döntőben:) Ma is megnézem, kíváncsi vagyok a többiekre.
Szombaton Ákos koncerten leszek. :D Már nagyon várom!
Utána tanulás izibe.
A Nap süt, meleg van, jön a nyár.
Minden jó. és maradjon is így.


Ezt a bejegyzést még május 14 előtt írtam, nem tudom, minek rakta május 27-re, de most már amúgy 28-a van, szóval tökmindegy. :)

tüc tüc

Olyan régen hallgattam már tüc tüc zenét....
ja, de úgy, hogy a dobhártyám beszakad, külön élmény
A szivem dobbanása felveszi a ritmust...
és eszembe jutnak az emlékek,
miket ez a zene ébreszt fel bennem...
igen. például ez.

2011. május 25., szerda

wtf

Ha a szomszéd kisfiú még egyszer rákezdi a következők valamelyikét, esküszöm rákiabálok:
 - Góóóóóóóóóóóóóóól, góóóól, góóól! (k....a hangosan, szombat reggel 8-kor)
- Anya! Anya! Anyaaa! Anyaaaaaaaa!(délután, mikor tanulnék a viszgámra)
- De nem is véded kiii! (este, mikor már pihennék) és még utána kezd el sírni.... hjajjj....
Ja, és még egy kakas is boldogítja napjaimat, és nem csak hajnalban, hanem bármikor, amikor úgy érzi, neki kukorékolnia kell. De már nem sokáig fog, a következő teliholdkor levadásszuk.
és a szemben lévő ház tetőszerkezetét most fúrják faragják, amitől már hajnal 7-kor felébredek.
és most ide mindenki képzeljen el egy nagyon hosszú, szép magyar káromkodást, amit nem írok le, hiszen mégiscsak úrinő vagyok :)

2011. május 21., szombat

Vad Fruttik

A tegnapi koncerten a két négyzetméterre eső leszbikusok száma extrém értéket mutatott: négyen voltunk. :) és én úgy, de úgy örültem neki, hogy észrevettem... P. mosolygott rajtam, hogy ilyen "gyermeki lelkesedéssel" fedezem fel magunk körül a világot. A világunkat. Elég csak nyitott szemmel járni. Elsőre csak 70%-ra voltam benne biztos, de a koncert végén, mikor megfogták egymás kezét, felugrott 100%-ra. :)
Kösz az élményt!

2011. május 20., péntek

twitter, és amúgy

Ma is sikerült  meglepődnöm...fenn vagyok a twitteren, ( meg a facebookon, iwiwen, myvipen...) hogy tudjam követni a kedvenc sorozatom fordítóját. De nem ez a lényeg, hanem az, hogy ENGEM IS KÖVETNEK! Ezt most vettem észre..valami amerikai, Utah állambeli csaj, szerintem ugyanannyi idős mint én....de miért követ? Hiszen oda nem is írok semmit... Furcsa. De lehet h csak valami fantom.
Amúgy ma dög meleg volt/van, mire odaértem P-hez, tisztára kikészültem.
Ma még koncert lesz, megyek is készülődni.

2011. május 19., csütörtök

kor

Már azt hittem, mára nem tudok mit írni, de hála a kíváncsiságomnak (mely szerint h neveket is kössek az arcokhoz....köszönöm facebook!) mégiscsak van mit. Az a tény, hogy az idén 23 (huszonhárom!!!) leszek, eddig is zavart (egy kicsit), na de most, hogy megtudtam, h az általam pár évvel idősebbnek nézett lány 3 (három!!!) évvel legyen fiatalabb, mint én, kiborít. A lakótársam kiröhögött, h ne csináljam ezt, "annyi éves vagyok, ahánynak érzem magam" jelmondattal... Jó, hát engem meg állandóan fiatalabbnak néznek úgy kb. 6-7 évvel... "Milyen jó lesz majd 40 éves korodban, 30-nak fogsz kinézni!" fúúúú, de utálom ezt a mondatot!

P.-vel még ma  nem is találkoztam, ( :(  ) majd neki elsuttogom bánatomat....csak érjen ide, és remélem jókedvre derít...

2011. május 18., szerda

"Creatio Continua...

....avagy folyamatos teremtés. Alkotunk. Isten bevon bennünket a teremtés munkájába; festünk, fotózunk, szobrászkodunk, írunk. Ha nem kaptunk művészi tálentumot, akkor is teremtünk; ahogyan gyermeket nevelünk, padlót súrolunk, tanulunk vagy dolgozunk." Ez így igaz. Elveszünk a mindennapok gondjaiban, és nem látjuk meg, és nem találjuk meg örömünket a teremtésben. Mert mindenki csak küzd, hajszol egy jobb életért, de nem veszi észre, hogy az élete most zajlik, nem amikor "ha készen leszek a munkával/vásárlással/takarítással." És közben eltelik pár év, és mire visszanéz, bizony azt gondolja: "ma már másképp csinálnám." Na, ez a szomorú. Mi, blogot írók is ezt csináljuk. Létrehozunk valami újat, amit senki más nem csinál. Megosztjuk a gondolatainkat a világgal. És örömünket is leljük benne.Minden embernek hátra kellene dőlnie a székében, hogy mit csinált aznap, mi az, amivel segített ezen a világon, mi az, amivel hozzájárult létünk fennmaradásához. Jó, persze, most mondhatnátok, hogy de a blogírás hogyan segít másokon...igenis segít. Nekem is segített.

2011. május 16., hétfő

VPP

A Barátnőm piercinget rakatott a szemöldökébe. Így most már VPP-nek fogom hívni.

Ákos, Veca, Kati

Ákos hatalmas, a zene egyszerűen nagyszerű, az előadás látványos, a közönség fantasztikus volt. Naná, hisz mi is ott voltunk, rögtön a második sorban! Persze a "sima" állóhelyesek második sorában... de így volt a legjobb, mert a kiemelt helyesek és közöttünk volt egy kis tér, így jobban lehetett látni. P. mögöttem állt, nagyon jó volt :) Az Aréna tele volt, ami kb 12000 (tizenkétezer!) embert jelent. Juhúúúú :) Veca is fellépett, Ákossal énekelt egy duettet, az Érintőt. Szépen adták elő, bár szerintem Vecán látszott a megilletődöttség, kicsit mintha félt volna. Én is meg lettem volna szeppenve. De a dalt elénekelték, jó volt. Persze, Ákos nem csak simán felkonferálta, hanem egy kis szexista megjegyzést is tett. Azt mondja: Ha egyszer át kéne adnom a stafétát,(de nem fogom)  akkor Vecának  a kezébe adnám... :D Bolond. :)
A sors fintora, vagy a véletlené, de az Eurovíziós Dalfesztivál döntője ugyanakkor volt, mint a koncert. Nem láttam a Kati előadását, már csak a pontok osztására értünk haza. Az eredmény : megdöbbentő, annak fényében, hogy Katit az első 5-10-be várta a sajtó, és a fogadóirodák is. De persze ez nem Katin múlott, Ő megtett minden tőle telhetőt, azzal pedig nem lehetett mit tenni, h az országok kölcsönösen egymásnak adták a pontjaikat. Azt nem tudom, h kinek adtuk a 12  pontot, de a finnekét illett volna viszonozni. Ugyanis ők nekünk adták. Ráadásul Paradise Oskar is szépen énekelt. 
Kati, én büszke vagyok Rád, csak  így tovább! :)

2011. május 9., hétfő

Az előbb nem akart beengedni blogot írni...nézem, és kiírja h érvénytelen 503...meg ilyenek... de beengedett, juhúúúú :D
Viszont sok jó dolog történt ma velem:
1, Tegnap P.-nél aludtam, tehát ma jól indult a napom,
2, Ma reggel P. mellett ébredtem, tehát ... (ld. fentebb!)
3, írtam/írtunk egy olyan négyest vizsgán, hogy csak na, semmi tanulással (mármint előző esti semmi tanulással...)
4, üldögéltem a Tisza parton, csak az volt a baj, hogy fújt a szél,
5, délután átjött a Kedves, :) de nem maradt sokáig :(
6, mondta, hogy megtalálta a blogomat Suzy Q blogján, de nem olvasott bele (még) -->én megmondtam, h ügyes lány! :)
7, megnéztem a Mentalistát, már majdnem elfelejtettem...
és most itt ülök az ágyamban, várva a jobb időt, mert majdlefagy a kezem, úgyhogy mára itt a vége, fuss el véle! :)

2011. május 8., vasárnap

fb és a többiek

Most vettem észre a facebookon, hogy lehet jegyzetet készíteni, ráadásul ha azt közzé is teszed, azonnal látják az ismerőseid.... király. Mint egy blog. Vagy egy napló. (Mondjuk a naplót nem igazán szokták közszemlére tenni...de a blogot? Azt igen!) Akár az is lehetne. Arra nem jöttem rá, hogy mire jó. A blogírásban tudom mi a jó. Az, hogy névtelen tudok maradni. Itt vagyok, de láthatatlanul. Ámbár, akik olvassák, előbb -utóbb megismernek, és talán meg is kedvelnek. Nem ez a lényeg. Hanem az, hogy itt bátran élhetem a valódi életem. Itt nem kell titkolóznom, hogy ki és -mi- is vagyok valójában. Mert:
"Én csak egy ág vagyok ezen a fán
Én csak egy fogaskerék a gépben
Én csak egy csepp nem az óceán
De Veled együtt mindent kibír
Én csak egy levél vagyok a fán
És csak egy darab a nagy egészben és csak
Neked mondom el: Veled együtt lehetnénk Hurrikán! "

Szabadon közölhetem a gondolataimat anélkül, hogy bárki megsértődne, akiről esetleg írok, vagy nem írok. Szabadjára engedhetem a fantáziámat, leírhatok dolgokat, amelyek érdekelnek, és esetleg más véleménnyel vagyok róluk, mint a többi ember. Én is olvasok blogokat. Mindannyian szimpatikus emberek számomra. Így, ismeretlenül is. És ez jó.

2011. május 7., szombat

Kati

Mentünk volna kirándulni, de nem megyünk, mert beteg lettem. :(
De nem baj, így tudunk készülni a jövőheti megmérettetésekre... szuper!
Május 10-én lesz az Eurovíziós Dalfesztivál. Jó lenne megnézni,  Wolf  Kati nagyon szépen énekel, és a németeknél már Ő a közönségdíjas, a szavazatok alapján. Átsuhant egy gondolat a fejemben, hogy azért jutalmazták, mert nem Kati fog nyerni. Remélem tévedek. Jó lenne, ha az első 3-ban benne lenne:) Na jó, nem táplálok hiú reményeket, de el kell ismerni, ez a dal egyszerűen fantasztikus. Nem hiába tetszik annyi embernek. Személy szerint a magyar változatot jobban kedvelem, hiszen mégiscsak magyar dalról van szó.
Hajrá, Kati! :)

2011. május 5., csütörtök

búcsú

Pontosan 12 óra múlva egy eltávozott lelket kísérek utolsó útjára.
Itt búcsúzom, mert ott már elengedtelek. Itt sírok, mert ott már elfogyott a könnyem.
Itt is gondolok Rád,
már fenn vagy biztos az Égben,
hát nyugodjál békében,
volt szeretett Nagymamám!

2011. május 4., szerda

ki az?

Ki az a hülye, aki elrontja az ünnepnapot? Ki az, aki mindent elront? Ki az aki akaratán kívűl megbántja a Szerelmét? Ki az, aki szívében mindent megtesz annak, aki Kedves számára, de a valóságban mégsem úgy sül el? Ki az aki hagyja, hogy a dolgokat más irányítsa helyette? Ki az aki hagyja a dolgokat úgy ahogy vannak, és nem csinál semmit? Ki az aki most azért feldúlt, és vörös szemekkel írja ezeket a sorokat? Ki az, aki a helyzeten nem tud (de igenis akar!!!) változtatni? Ki az, akit lenyom valami láthatatlan erő, és nem tud szabadulni? Miért ekkora béna? miért van az, hogy pont MA, pont most kellett megtörténnie annak, aminek nem kellett volna?  miért? miért? miért? miért? miért? miért? miért? Én jót akartam. Mindig a jót akarom és keresem, és általában meg is találom. De ez nem az. Ami most van, az minden, csak nem jó. A lelkemet széttépi, a szívem felszakad, könnyeim csak csorognak. miért vagyok ennyire szerencsétlen? Miért nem tudom elmondani egyszerűen a dolgokat? Miért baj az, hogyha a négy fal között szeretnék beszélgetni a Barátnőmmel, és nem az utcán? Miért van az, hogy én nem mehetek át? és utána miért én vagyok a hibás ha Ő átjön holtfáradtan? És miért nem tudom a kihasználni az időt, amit megszabott? miért ilyen a világ? miért? miért? miért? miért? miért? miért? miért? á, megőrülök.

2011. május 3., kedd

Zh, 127 óra, boldogság

Ma ZH-t írattam a másodévesekkel ("segéd" vagyok az egyetemen, ami egyenlő a rabszolgával), és az a tény állt elő, hogy a teremben én voltam az egyetlen felesleges tényező. Ugyanis a Tanár bejött,és elmondta, hogy a dolgozathoz minden segédeszköz megengedett, sőt, még hozott be két könyvet is, hogy abban megtalálják a számolásokhoz szükséges állandókat, ÉS majd ÉN segítek nekik, hogyha mégsem menne a rálelés...Nagyon hevesen ráztam a fejem, hogy én ugyan nem...de csak mosolygott. 55 perces dolgozat az író részéről nagyon hamar eltelik, (mint azt már oly sokszor megtapasztalhattam), a tanár ill. a felügyelő szempontjából viszont annál kevésbé. De komolyan, mintha visszafele menne az idő...egyre csak azt vártam, h mondhassam: "Még félórátok van" aztán meg azt, hogy "10 perc", majd az unalomtól majdnem meghalva (mert hülye vagyok, és nem vittem be a Metropolt olvasni) végre valahára elérkezett a perc, amit már 55 perce vártam: "Az idő lejárt." Egyszerűen szuper érzés, mintha kicseréltek volna. Ja, amúgy ez volt az első ZH íratásom. Nem szóltam rá senkire, hogy halkabban, nem néztem szigorúan, úgyhogy még meg is köszönhetik... Nem mintha számított volna, h benn ülök, vagy sem.
Pár napja (azt hiszem kedd óta, ja de az már egy hét, na mindegy) lázban égtem hogy elolvassam a 127 óra című könyvet, és utána a filmet. De a sors úgy hozta, hogy előbb a film lett meg, a könyv sehol. Gondoltam, megnézem, a könyv ráér. Felhívtam P-t, hogy mi lenne ha megnéznénk? Erre nem azt mondta, hogy olvassam el, aztán a film? Mondom neki, de arra várni kell, és én meg nem akarok. Nem nézhettem meg. Később felhív, hogy megrendelte, pár nap és megjön, legyek nyugodt. :) Kis aranyos:) Azóta megérkezett, el is kezdtem olvasni, és már háromszor elaludtam rajta... :) De amúgy a vége felé kezd érdekes lenni igazán, az eleje csak a "mese". Ha nem vele vagyok, és nem kell házit csinálni, akkor a könyvet bújom. Mára alig 80 oldal maradt, még ezután fogok neki. Addig nem fekszem le, míg nem olvasom el.
A múltkor voltunk szórakozni, és egy pasi beszélni akart velünk... elég fura volt, mert azt mondta, "Tudom kik vagytok és hogy MIK vagytok, és tudom h te hol laksz"-mutatott felém. Á, kicsit sem ijedtünk be. Elküldtük, mert részeg volt, de aztán mégis beszéltünk vele, mert úgy gondoltam, mégiscsak az érdekünk. Kiderült, hogy azért tudja, h hol lakom, mert ő is ezen a környéken lakik, és szokott látni minket. Arra kért, hogy majd józanul is találkozzunk...ha nem menekül el. Nem mi, ő. Jó, mi? Furcsa érzés, mert ő az első aki odajött hozzánk, és megmondta, hogy nagyon aranyosak vagyunk együtt, meg hogy "imád minket", meg örül, hogy mi ezt felvállaljuk.... Amikor az utcán megyek, mindig körbenézek, de nem látom. Lehet valamelyik ablakból figyel. Kicsit rémisztő a helyzet, de a pasas ártalmatlan. Szerintem. Meg hát ő mondta, h elfordul az utcán, ha meglát józanul. Ráadásul úgy, hogy beszélgetni is szeretne... nem tudom mi lesz ennek a folytatása, illetve vége. Kíváncsian várom.

2011. április 28., csütörtök

eddig

Tegnap futottam kb. 3 kilométert a töltésen, az egyik csoporttársammal. Azóta fáj a lábam. :) Amúgy jól esett, csak tényleg rendszeresen kéne végezni. A múltkor amit nem folytattam, most néhány mondatban leírom: Az este cigányzene volt, hajnal fél egyig...nem lájkoltam... és nem is tudtam tőle aludni. Amúgy is, ki az az őrült, aki Húsvétkor cigányzenét bömböltet a kocsmában? Inkább menjen haza aludni. Hétfőn voltunk tesóméknál, tele ettem magam, aztán már jöttem is vissza ide. A Kedvesnél aludtam, már nagyon hiányzott. Szerdán voltunk kirándulni, Mórahalmon, értelme nem volt, mert az egyik óra keretében mentünk, de csak kb. egy órás bemutató volt. Este szülinapot ünnepeltünk, jóóóóó volt :) Ma meg lakásavatóra megyünk, buli buli hátán. Rájöttem, hogy a múltkori eset  után nem igazán bírom a piát...az a kevés is elég volt, amit tegnap ittam. Ha megcsap a szaga, már kiráz a hideg. Hogy fogom így folytatni a hagyományt? P. kettőnk helyett is ivott, de azért nem annyira sokat, szerencsére.
Az akos.hu pedig nem enged be. :(

2011. április 24., vasárnap

Szól a zene, de most dühös vagyok, mert az előbb írtam egy hosszabb bejegyzést, erre miután ráklikkelek a "bejegyzés közzététele" gombra, hát nem azt írja ki, hogy nem sikerült menteni????? vááá.... inkább megyek aludni, majd holnap megírom inkább.

2011. április 22., péntek

száradás

Ma P.-től elbúcsúztam a vasúton, ugyanis hazament. Annyira rossz nélküle, pedig egy szavam nem lehet, mert mindennap találkozunk, és igazán szerencsésnek érezhetem magam... nem bírnék ki egy távkapcsolatot. Délután szenvedtem egy kicsit, aztán úgy döntöttem, hogy én is hazajövök. Ki akarja a húsvétot egyedül tölteni egy szobában? Szóval most innen hiányzik...
A bőröm meg kezd kiszáradni. De vészesen ám.  A kézfejem, a karom, a könyököm, az arcom, a  lábam. Nagyon durva. Eddig sem ittam túl sok vizet, de most már meg is látszik... ezen sürgősen változtatni kell!!
A villamoson egy idős néni összeveszett egy fiatal lánnyal, mert a lány táskája a néni szerint belelógott az arcába, és nem tetszett neki. Aztán veszekedni kezdtek, de nem hallottam, csak láttam, mert a fülemben zene szólt, és nem akartam kivenni. Annyit viszont elkaptam, ahogy a lány mondja:
- Így még a saját anyám sem beszél velem!
Aztán a lány  leszállt.
 A vonaton meg annyian voltunk, mint az oroszok, (naná, hogy péntek délután, ráadásul ünnep előtt, naná, hogy kevesebb kocsival közlekednek a vonatok.... érdekelne, ki találta ezt ki.... szívesen befizetném egy Nyugati- Záhony távolságra, ahol van mindenféle népség, ráadásul meleg is van, plusz még kutya is volt!!!) alig lehetett elférni, hely természetesen nem volt.
A lényeg, hogy szerencsésen hazaérkeztem, vezettem is, az Édessel is beszéltünk.
Minden jó, ha a vége jó! :)

running cluster.....---->READY

Ma órán találtam egy tök jó verset, leírom:
"meztelencsiga a pince salétromos falán
ez a nappala
ez az éjszakája
ez az élete
ez a halála"       (Gyukics Gábor)
Tudom, h nem egy vidám vers, de mindenképpen érdekes. Én is írok verseket, de még odáig nem jutottam el, hogy egy meztelencsigáról írjak. De nekem nagyon tetszik. Próbálkozom ilyenekkel, hogy nem "rendes" verset írok, hanem kicsit "elvontat", egyet írtam is, de annak szomorúbb a hangulata. Nem mintha okom lenne a szomorúságra, P. boldoggá teszi a napjaimat.
Ugyanezen az oldalon van egy másik vers is, ebből csak egy részletet idézek:
" tudod van úgy,
amikor a szív beleszárad
a szembe
s hagyod, hogy néhány összenézés
kiforgasson magadból,
mikor észreveszed, milyen édes is a másik...
... ennek a lánynak a szív-pupillája
nyel el, és én szalutálás helyett
széttárt karokkal várom Őt."    (Tari Gergely)

Ez a vers is nagyon tetszik, mert én is szoktam így érezni...amikor nem lehet csak úgy odabújni Hozzá, hogy megsimogassam, vagy adjak neki egy puszit, ....amikor csak lopott pillantásokat engedhetünk meg magunknak....nehéz, de mégis jó, mert elég egy nézés, és a szeméből látom, hogy mire gondol.... :)

2011. április 20., szerda

Kowa

Előtte:
Egyedül a Szoteban...először. A Szoteban. Körbementem egyszer, hátha találok valaki ismerőst. Senki. Viszont az együttes tagjai kezdenek a színpadra mászni, ami jó hír. Ma fociztunk a többiekkel, rúgtam 5 gólt és még szerény is vagyok, mert 3 mellé ment... :) Amúgy Ő (ezentúl P.-nek fogom jelölni) nincs itt, nem szereti a zenéjüket. Na, hát ez van. De az utána lévő bulira jön! Addig sörözik a többiekkel. Egyre többen leszünk, szűkül a tér, fogy a levegő, nő a percenkénti szívverések száma, csillognak a szemek. Az ismerősök száma még mindig egyenlő a nullával. Rájöttem, hogy ez életem második koncertje, amin egyedül vagyok. Az első egy Ákos koncert volt, még régen, 2004-ben. Szerencsére nem vagyok félős fajta, szóval egész jól elénekelgettem akkor is. Sikongó lányok jönnek egyre előrébb, tolnak engem is előre, végül a 6. sorban kötök ki.
Közben:
Jó kezdés, jó számok, ismerem mindegyiket, velük együtt éneklek. Közben még mindig folyamatos a lányvándorlás, természetesen kézenfogva, (hogy máshogy?) ugrálva, sikítva, az egyiknek pia a kezében, a másiknak cigi. Nem megyek közel hozzá, mert a múltkor a Jateban volt lehetőségem megtapasztalni azt az érzést, mikor az égő cigi hozzáér a kezemhez... hát nem valami kellemes. Bár akkor csak egy kis csípést éreztem, és mással voltam elfoglalva, mintsem, hogy tudjam, mi történik a 20 cm-es körzetemen kívül...
A Kedves csörög (ingyen beszéd) itt vannak, menjek oda... a tömegből kimászni sosem egyszerű, de sikerült... (Közben találkoztam ismerősökkel is) P. már ivott, mint kiderült nem is keveset, ráadásul én meg színjózan vagyok.. de hamar megbékélek magamban, örülök, hogy látom... ennek jelét is adtam, úgy mosolygott, mint egy szélesszájú kisbéka :)
A koncert végére sikerült még pár pohárral lehajtani, én meg éhes lettem, elmentünk csokit venni. Táncoltunk is, bár a számok (szerintem) nem annyira voltak jók.
Utána:
P. fejfájással ébredt, és nekem is megfájdult a fejem később. Pedig én nem is ittam, ráadásul 9 órát sikerült aludni... Nem mentem be órára, helyette hazajöttem és aludtam is, délután meg átjött a Kedves.
 Jó volt a napom, most kaptam smst, hiányzom neki... :) Megyek, válaszolok.

2011. április 18., hétfő

LG-- Life's Good!

Hétfő délután, túl egy zh-n, ami csak két kérdésből állt (nem akartam hinni a szememnek, még a lapot is megfordítottam, de semmi nem volt ott), megírtam, remélem 60% fölött lesz. A Barátnőm elrontotta a másodikat, pedig előtte direkt megbeszéltük azt a kérdést. Összezavarodott. Sajnáltam, mert tényleg kéne neki is a 60+, mert ha nem lesz meg, nem mehetünk vizsgázni. Ja, ma biciklivel mentem iskolába, jó volt mozogni egy kicsit. Szünetben vettem egy telefont, meg egy új előfizetést, kicsivel többet kellett fizetnem, mint amennyire számítottam, főleg, hogy megkérdezik, mennyi otthon az egy főre jutó jövedelem. Én az igazságot mondtam, de nem volt jó a válasz, így hazudnom kellett. Nem szeretek hazudni, mert úgyis kiderül. Akkor meg mi értelme van? De a lényeg, most már ingyen beszélünk a Kedvessel :) Nemsokára elkezdek készülődni, mert Nála alszok :) Holnap meg Kowalsky koncert lesz a Szoteban, van rá esély, hogy megyek. Szeretem a zenéjüket, jól nyomják.
"Nincs olyan ezen a Földön, amit ne adnék meg Neked, ha kéred..." :)

2011. április 17., vasárnap

vasárnap este van

Na, végre, ez is eljött... reggel hajnal 7-kor kellett kelni, hogy valami emberi időben érjek vissza Szegedre. Sikerült, még buszoztam  is, a Mercedes gyár miatt. Találkoztam a Barátnőmmel, (vagyis kijött elém az állomásra, mindig kijön, annyira jó :) ) a percek és az órák meg csak repültek, és íme, már mindjárt 11 óra. :( Tanulni is volt egy kis időm, kedvem még annyi sem, de muszáj, holnap zh... :(
Mára ennyit írok, pá :)

2011. április 16., szombat

leforrázva, de boldogan

Zuhanyzás közben sikerült leforráznom magam....fááááj.... :( Ennek az előzménye pedig az volt, hogy félredefiniáltam magamban az "igazán forró víz" kifejezést, mert amúgy szeretem a meleg vizet, és elzártam a hideget. Hirtelen halál. Bírom a fájdalmat, de azért nem ennyire... nem baj, a Kedves megígérte h bekeni, és nagyon óvatos lesz :) Ja, elmondtam neki h vezettem, örült neki :) Most épp fb-n csetelünk... foglalt jegyet Ákos koncertre... áááááááááááááááááááá......... :D :D tök jóóóóóóóóóó, most legszívesebben megcsókolnám sokszor sokszor sokszor...csak sajnos nem egy városban vagyunk....na de majd holnap! :)
 meg most mondtam neki, h elkezdtem blogot írni, és kérdezte, h adok-e meg elérhetőséget, én meg mondtam neki, h oldja meg :) okos lányka :)

délután-estefele, itthon

Ma délután kipróbáltam a Triski nevű 3 kerekes "rollert", a bátyám jóvoltából, mivel neki van ilyenekre pénze, és megvette... Szóval ez olyan mint a roller csak elöl egy hátul két kerékkel, és úgy kell vele menni, hogy meghajtod magad, aztán meg ilyen síelős mozdulatokkal nyomom a kereket kifelé a lábammal...ezt mondta. Nos én már síeltem, és kijelentem, hogy nem is úgy kell... hanem olyan mint a fitness termekben a taposógép, és nyomod és nyomod és közben kormányzol... elég érdekes járgány...nem annyira tetszett, így leszálltam róla. A bátyám mutatta hogy hogy kell, aztán megint én jöttem. Ja, és a lényeg: fogyaszt! :) Ha elég kitartó vagy és sokáig csinálod...én kb 3 perc után meguntam... de végülis nem én fogom használni hanem Ő. :)
Ja és a másik lényeges dolog a mai napon: vezettem! Autót. A bátyámét. Ez azért is nagyszerű, mert cirka 5 éve van jogsim, és az utóbbi 4 és fél évben nem igazán ültem a kormány mögé... na jó ez erős  túlzás, de utoljára tényleg tavaly januárban vezettem. Ezt majd elmondom a barátnőmnek is, tuti örülni fog, mert Ő nagyon szeret vezetni, és azt mondta egyszer, h jó lenne ha vezetnék én is gyakrabban, mert majd ha lesz kocsink, meg szeretne birkózni a kulcsért....aminek a következménye: 2 órával későbbi indulás. minimum. :D

miért is?

Miért is kezdek blogot írni? Mert naplót már írtam, de azt abbahagytam, így hát gondoltam kipróbálom ezt is, jó pár évet kihagyva a naplóírás után. Feltehettem volna a kérdést úgy is, hogy "minek?" de ezt nem szeretem, és ennek okát majd -ha lesz rá mód, és nem felejtem el- kifejtem. Rászoktam a blogolvasásra, nem mintha nem lenne elég olvasnivaló a könyvespolcomon, és a tanulást is elodázom vele. :) Egyik ismerősöm Oroszországban van, és Ő is blogot ír, és tök jó, hogy sokan olvassák a bejegyzéseit.
Amúgy meg úgy érzem túl sok gondolatom van, amit ki kell írnom magamból. Majd meglátom, hogy sikerül :)